Szombatot ünneplő és Jézus közeli visszajövetelét váró protestáns közösség vagyunk, amelynek helyi gyülekezete 1927-ben alakult Pécsett. A folyamatos bibliatanulás mellett a nyitottság és a próféciák értelmezése is jellegzetessége a gyülekezetünknek. Hitéletünkben nagy hangsúlyt helyezünk a közösségre, a gyermekek oktatására, és az egészséges életmódra.

Kérjük, nézze meg bemutatkozó filmünket:

Nevünkről

Alapvető hitvallásunk benne van nevünkben. A “hetednapi adventista” elnevezés két fontos bibliai tanításból fakad.

“Hetednapi”: utalás a szombatra, ami a hét hetedik napja. A legrégebbi emberi jog a munkaszüneti nap megtartása, a bibliai beszámoló szerint Isten saját példájával alapította, amikor megteremtette világunkat: “A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.” (1Mózes 2:2-3) A Bibliában a szombat megünneplését találjuk később is: nemcsak a tízparancsolatban, hanem Jézus életében is, aki maga is szombatot ünnepelt, ahogyan később az apostolok is. A hetednapi adventisták ezt a hagyományt örömmel gyakorolják, és megemlékeznek a szombatnapról: munkaszüneti napot tartanak és istentiszteleteket. Szívesen töltjük a nap egy részét a természetben ezzel is hitet téve: Isten a Teremtőnk, Megtartónk és Megváltónk. Tőle függ az életünk, nem pedig a hétköznapok stresszétől és megállás nélküli fáradozástól.

“Adventista”: utalás Jézus Krisztus második eljövetelére, ami az emberiség legnagyobb reménysége. Arról szól ez a remény, hogy a rossz, az elmúlás, a természet pusztulása és a szenvedés nem tart örökké, mert Isten véget vet uralmuknak. “Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” … “Íme, újjáteremtek mindent”. (Jelenések 21:3-5) Isten az újjáteremtett világot azoknak készíti, akik máshogy akarnak élni, mint ahogyan azt törött világunk diktálja.

A közösség mottójává vált a Jelenések könyvében található mondat: “Itt van helye a szentek állhatatosságának, akik megtartják az Isten parancsait és a Jézus hitét” (Jelenések 14:12). Ez az ige egyrészt felhívja figyelmet a hívő kitartásra, bármit hozzon is a jövő, másrészt arra hív, hogy életünket Isten törvényével összhangban éljük meg. Isten parancsolatainak mozgatórugója a szeretet, mely valóságos és a Tízparancsolattal egyező tettekben nyilvánul meg. Ez csak azért lehetséges, mert Jézus a Megváltónk! Hiszünk abban, hogy az örök élet a Krisztusba vetett hit által kezdődik. Amikor elfogadjuk életét és helyettünk való halálát, megígéri, hogy beteljesíti azt az ígéretét is, hogy erőt ad, hogy az örök életet már itt e Földön elkezdjük élni.

Történetünk

A Hetednapi Adventista Egyház 1863‐ban alakult az Egyesült Államokban és gyökerei az 1840­‐es évek „Advent Ébredési” mozgalomban találhatók. Ezekben az években százezrek győződtek meg a Szentírás próféciáinak tanulmányozása nyomán arról, hogy Jézus hamar visszajön. Ennek az elfelejtett Bibliai igazságnak az újrafelfedezése a világ több országában megvalósult, de leghangsúlyosabban Észak Amerikában jelentkezet. Az 1844­‐es „nagy csalódás” után az adventhívők több csoportra szakadtak. Egyik csoport, miközben a Bibliát tanulmányozták annak érdekében, hogy válaszokat találjanak „csalódásukra”, többek között rájöttek arra, hogy a Szentírás szerinti istentiszteleti nap a szombat. Ez a csoport a Hetednapi Adventista Egyház nevet választotta, és 1863­‐ban a Michigan‐i Battle Creek­‐ben megalakult, 125 gyülekezettel és 3500 taggal.

Az egyház korai szakaszának ismertebb vezéregyénisége James és Ellen White. James White az egyház összes, ma is működő intézményének (kiadóhivatal, főiskola, egészségügyi intézmény) az elindítója volt, és az egyház teológiáját is nagymértékben alakította. További személyek, akik szerepet vállaltak az egyház megszervezésében és „felépítésében”: John Harvey Kellogg, aki testvérével Willel együtt a ma is ismert kukoricapehely feltalálója volt. Joseph Bates, a visszavonult hajókapitány, és az egyház adminisztrációs szervezetének első vezetője, Uriah Smith, termékeny szerző és feltaláló (térdben hajló műláb), az egyház kiadói munkájának egyik vezéregyénisége.

Napjainkban 204 országban van jelen, mint megszervezett egyház a közösség: 16,3 millió megkeresztelt tagja van, akik 68 255 gyülekezetben élik hitéletüket. Az egyház a kiadványait 891 nyelven és dialektusban jelenteti meg. 1874‐ben alakult meg az első főiskola, Battle Creek­‐ben, ma 5 716 általános, 1577 közép­‐, 107 főiskolát és egyetemet működtet, csaknem 1,5 millió diákkal. Az egyház által működtetett egészségügyi intézmények száma 762, melyből 171 kórház. A kiadók száma 61, ahol a könyvek megjelentetése mellett 435 újságot és folyóiratot is szerkesztenek. Említésre érdemes intézmény az ADRA-­‐segélyszervezet, mely 1956-­‐ban alakult, jelenleg több mint 100 országban működik (többek között hazánkban is) enyhítve az emberi szenvedéseken, a katasztrófa sújtotta területeken. Az önkéntes segítők fejlesztési munkát is végeznek az éhség, szárazság, szegénység által sújtott területeken.

Az egyház legmagasabb szintű szervezete a Generál Konferencia, mely 13 divízióban végzi tevékenységét. A legfontosabb kérdésekben az ötévente megtartott Generál Konferencia-­‐ közgyűlése dönt, melynek 59. tanácskozását, 2010. év nyarán, Atlantában tartották. További információk az egyház weboldalán: www.adventist.org tekinthetők meg.

1864‐ben kezdte el Észak Amerikán kívüli tevékenységét az egyház. Magyarországon az első missziói kezdeményezés a lengyel katolikus papból adventistává lett misszionárius, Michael B. Czechowsky (1818-1876) nevéhez kötődik, aki 1869-ben tevékenykedett hazánkban. Őt a német származású Louis Richard Condardi (1856-1939) követte 1890-ben, akinek munkája nyomán olyan tagok csatlakoztak a közösséghez, akik magyarra fordították az adventista irodalom termékeit. Mivel a közösség gyorsan növekedett, az adventista világszervezet 1898-ban Magyarországra küldte Huenergardt F. János (1875-1955) lelkészt, aki megszervezte az egyházat. Mivel a korabeli törvények nem tették lehetővé az egyház bejegyzését, az adventisták vallásos egyesületként működtek 1957-ig, amikor az egyházügyi kormányzat hivatalosan is elismerte egyházi létüket. Az egyházat 1990-ben, illetve 2012-ben regisztrálták újból. Jelenleg az egyház taglétszáma 4 690 felnőtt tag (ezen kívül 1000 gyermek és fiatal), ők 110 gyülekezethez tartoznak, ebből 13 Budapesten található. A pécsi gyülekezet 1927-ben alakult, mára közel száz tagja van.

A közösség évek óta lelki segélyszolgálattal segít a Sziget‐fesztiválon. 2010‐ben alakult meg a MentŐ Mentál Iroda (1053 Budapest, Kígyó u. 4­‐6, (www.mentomental.hu), ahol lelki és dizikai gondok megoldására adnak tanácsot orvosok, pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénés szakemberek és családterapeuták. Közösségünk kiadóhivatalt, főiskolát – Adventista Teológiai Főiskola – és két öregek otthonát (Tass, Gyula) működtet. Magyarországon is megtalálható az ADRA Adventista Segélyszervezet, ADRA Hungary néven.